|
 |
|
|
Mit ér az életem ha szenvedés minden egyes perce!?
Ha nem lehetek azzal kinek nevét félve merem suttogni csendben.
Ha már nem éltet semmise, elmúlt a vágy a csodálatos létem tovaszállt..
Gyáva vagyok meghalni... Gyáva vagyok élni... De mégis küzdök hogy tovább tudjak lépni
Egy lány van már csak mellettem kinek nevét kimondom : CSILLAgom, Életem!
Ő az ki seg... |
|
|
|
|
|
|
|
|
...
01. Shakespeare: Az vagy nekem :
Az vagy nekem, mi testnek a kenyér
s tavaszi zápor fűszere a földnek;
lelkem miattad örök harcban él,
mint a fösvény, kit pénze gondja öl meg;
csupa fény és boldogság büszke elmém,
majd fél: az idő ellop, eltemet;
02. Victor Hugo: Olyan a szerelem :
Olyan a szerelem, mint a gyöngy... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... akarok és úszni a felhők közt,
Ne legyen többé mi a jelenhez köt!
Látni akarom vajon a jövőm szép-e?
S ha nem az vajon közbe ki lépne?
Lenne aki boldoggá teheti életem?
Vagy szomorú s felesleges lesz létem?
Élni akarok, de nincs kivel ez lehetséges,
Egyedül lenni fájó s nevetséges...
Remélem megtalálom őt ki igazán szeret,
S... |
|
|
|
|
|
|
|
|
..."Szeretni semmi. Ha szeretnek, az már valami. Ha szeretsz és szeretnek, az a minden."
(T. Tolis)
József Attila: Amit szívedbe rejtesz
Amit szívedbe rejtesz,
szemednek tárd ki azt;
amit szemeddel sejtesz,
szíveddel várd ki azt.
A szerelembe -- mondják --
belehal, aki él.
De úgy kell a boldogság,
mint egy falat ken... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Nem kérem, hogy megérts, nem kérem, hogy szeress, nem kívánom, hogy félts, nem várom, hogy kövess, nem kérem, hogy higgyél, s együtt lángolj velem, nem várom, hogy így élj, ne fogd hát a kezem!
: Járom az utam, veled vagy nélküled, nem féltem magam létem a küzdelem
... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... bejöttek, már várta őket a terített "asztal" a belső udvarban!
Később, amint annyira felnőttek a pulykák, hogy már nem hallgattak a kotlósmamáikra, összetereltük őket és az én felügyeletemmel mehettek ki a mezőre. Nem volt könnyű feladat együtt tartani őket, mert a pulykák kedvenc csemegéje volt a szöcske. A szöcskékről, pedig köztudott, hogy szabadon ugrándozva élnek ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... fénytestünk az út végén ásító fekete mély felé!
Nem jártam még ott sohasem. Ezerszer elképzeltem, hová
Vezethet a lét eme furcsa köldökzsinórja, ám a homály
Sűrü ölelése süvít képzeletem tétova karjai közt.
Presto Emlékszel még a Hídgödörre, mi hatalmas ős-bendőre hajaz?
Láttad-e, mint csüngtek alá szörnyeteg beleiként a renyhe
Függőfolyosó... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... kötődve!
lap tetejére
Vergődés
Úgy tűnik időtlen idők óta
itt ülök mélabúsan
egy romhalmazt bámulva
ez az én életem
mindenféle értéktelen kacat,szemét
létem bármely pillanata
kudarcok-kudarca
rokkant lábam alig tart,ha indulnék
karom több helyen eltört
látásommal szüntelen... |
|
|
|
|
|
|
|
|
......a neveddel alszom el
amikor fáradt utam
Napot kísérve véget ér
párnámba rejtem
elgyötört arcomat
karjaim a semmit ölelik
csendben ringatom el
árva magamat és
...a neveddel alszom el
üres utcákon bolyonganak
elárvult érzéseim
minden kapu zárva
hiába dörömböl
magára maradt szívem
csak a kongó v... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... vagyok. Mert éltem, noha csak egy álomban is. De ezt a Végtelen pusztító sosem tudhatja meg, hogy milyen. Eljött hát a boldog egyesülés. Eggyé válok a mindenséggel, hozzáadva kis álo... |
|
|
|
|
|
|
|
|
......a neveddel alszom el
amikor fáradt utam
Napot kísérve véget ér
párnámba rejtem
elgyötört arcomat
karjaim a semmit ölelik
csendben ringatom el
árva magamat és
...a neveddel alszom el
üres utcákon bolyonganak
elárvult érzéseim
minden kapu zárva
hiába dörömböl
magára maradt szívem
csak a kongó visszhang... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... gyávasággal, tunya önfeladással meg nem alázom. Mindig, minden helyzetben és állapotban, tudatos személyességgel vagyok jelen: éberen, kreatívan, határozottan, bátran, bizalomteljes hit-képzeletem által működtetett, kíváncsian-szerető odaadással, de felelős akarat-érvényesítéssel, tiszta, hiteles információáramoltatással.
Hiszem, hogy fizikai tudatomban, egész gondola... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Álomba sírtam magam
Kong bennem az űr.
Kiégett létem határán
már csak pislákol a vágy.
Fáradt sóhaját eltemeti a magány.
Szavak, csendek és emlékek:
elföldelt, rejtett ereklyék.
belakják lelkem titkos nyughelyét.
Hűtlen gondolatát
hordozza makacs fejem.
Kitörni készül ketrecéből
feldühödött, vad lelkem. ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Komáromi János
...a neveddel alszom el
amikor fáradt utam
Napot kísérve véget ér
párnámba rejtem
elgyötört arcomat
karjaim a semmit ölelik
csendben ringatom el
árva magamat és
...a neveddel alszom el
üres utcákon bolyonganak
elárvult érzéseim
minden kapu zárva
hiába dörömböl
magára maradt szív... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Amoni Tamás
Szíved jég
Kincs
Hisz te vagy nekem
Ha nincs
Ki lenne mindig velem
Az fáj
Mert keserű a magány
Apály
Kiszikkad, s nem túl vagány
Kiért
Szaladnál a messzeségbe
Miért
Ugranál a vad mélységbe
Megállj
Szíved egyre jobban zakatol
Muszáj
Hisz elméd mindig behatol
Létem
Ostobán... |
|
|
|
|
|
|
|
|
NOX : A túlsó part
Valahol - egy holnap rejtekén -
majd szerelem vigyáz rám.
Valahol - a percek mentén -
elfogy ez a mély magány.
Minden szigorú csöndből egyszer kijut a szó,
mert mindig jön egy változás-,
így tudom, hogy végül kiköt ez a hajó:
nincs örök utazás...
Hallgat róla a szél, a víz, a tűz, fa és kő-,... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Fél/elem
Reszket kezem és
megbicsaklik fejem.
Szemem sötét,
hajam kihull.
Arcom végtelen,
fülem éktelen.
Hangom árnyhang,
árnyam fényhang.
Mellem beesik,
hasam összecsúszik.
Lábam kitörik,
térdem elfolyik.
Létem tovatűnt,
érzékem elrepült.
Előtted állok, Isten.... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Semmi nem sikerül, elfogy a létem
ebben a reménytelen küzdelemben.
Álmodtam csupa szépet, miért tettem,
nem válik valóra most egy sem.
Gyönyörű család,boldogság, melegség,
de én megfagyok, csontjaimat zúzza a hideg lég.
Fázom, segíts Istenem, végleg megfagyok,
Lassan teljesen elvesztem azt, ki én vagyok.
Akarom tenni a szépet, a jót,
d... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... Szeretem, ahogy levegőt veszel:
- édes ajkaid csak résnyire nyílnak,
majd lassan ismét egymáshoz simulnak;
de előbb a könnyű lég halk nesszel
nevetve, gyo... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Uram, te megvizsgáltál és ismersz engem,
tudod, ha leülök és ha fölkelek.
Messziről ismered gondolataimat,
szemmel tartod akár járok-kelek, akár pihenek.
Előre ismered minden utamat.
Még nyelvemen sincs a szó, és te már érted egészet, Uram.
Minden oldalról körülveszel engem, és fölöttem tartod kezedet.
Oly nagy, oly csodálatos nekem ez a tudás:... |
|
|
|
|
|
